EZA 180

A tökéletes országúti edzőkör a népszerú találkahelyről, Szentendre Városkaputól indul Esztergomba, majd a Mária Valéria-hídon át az Ipoly szlovák oldalán vezet északnak, aztán néhány kilométerrel keletnek az Ipoly mentén vissza. Forgalom nincs, mivel mindenki a két út mellett futó harmadikat, azaz a 76-os főutat használja. Ráadásul az út minősége is egész jó. Kevés olyan normális burkolatú utat ismerek Magyarországon, amin 77 km haladva mindössze fél tucat autóval találkozunk.

Az immár 10 éve átadott híd szlovákiai hídfőjét elhagyva elérjük Sturovo (Párkány) főútját, ahol jobbra fordulunk, majd tartjuk az irányt egészen ki a faluból, keresztezzük a vasutat, majd a Hron folyót. Kamenicánál lesz az első elágazás, ahol dobunk egy balost Malá felé. Ezzel meg is kezdjük az első meredek, de igen rövid kaptatót. A táj dimbes-dombos, egy-két lepukkant, félig romos tehenészet tűnik fel a falvak előtt vagy után. Malá után egy tankkal kombinált vasbeton partizán emlékműnél a jobb irány kell nekünk, és már haladunk is tovább Pavlová felé. Ismét egy néhány száz méter hosszú meredek emelkedő, majd ismét egy gurulás…

Tavaszi, szezon eleji, avagy éppen szezonvégi edzésnek tökéletes a kis szintkülönbséggel tarkított út. Mint a grafikonról leolvashatjátok, 400 métert sem éri el a túra összes emelkedése. Viszont azt sem mondhatjuk, hogy unalmasan sík a táj. Sok a kanyar, és mindig van egy következő kis domb – egyszer nagytányér, egyszer kicsi.

Ne felejtsünk el Zalaba után a baloldali utat választani a völgy felé, majd M. Ludincében a baloldalit tovább Salov irányában, majd Sikenica felé. Ez utóbbi helység lesz útvonalunk legészakibb pontja, mivel a falu kellős közepén a Lontovot jelző táblát követve egy meredek utcán elindulunk keletnek. Dimb dombot követ, majd Lontovot is keresztülszáguldva leérünk az Ipoly mellett futó észak-déli útra. Ez is csendes, bár az általunk megszámolható járművek döntő többségével itt szembesülhetün. Balról a Börzsöny magaslik – azaz a mi hazánk, de teljesen más látványt nyújt, mint a magyar oldalról!

Innen végig tábla jelzi Sturovót, tehát művészet lenne eltévedni. 32 km, azaz egy óra múlva már ismét a hídon leszünk. Előtte elhaladunk a Letkés/Salka átkelőhely mellett, ahol eltervezhetjük, hogy legközelebb egy északi Dunakanyar körrel kombinálva is hazatekerhetünk Pestre. (Legalább nem kell megmászni a Dobogókőt …) Ha már a Pilis réme előbukkant, Salka után a Burda hegyet azért még abszolválni kell, amin egy 100 szintkülönbséget takaró szerpentin vezet át. Szerencsére a kaptató meredeksége állandó, így semmi nem zavarja meg a kellemes ritmust. A másik oldalon egy rövid fennsík után a domb tetején felbukkan az esztergomi Bazilika. Csodálatos látvány: sehonnan sem olyan impozáns a főtemplom, mint Kamenica felől!

A gurulás után már ismerős lesz az út, mivel erre jöttünk idefele. Sturovóban rákanyarodunk a hídfőhöz vezető útra, majd fel a hídra és már Esztergomba vagyunk. Innen az ismerős úton térünk vissza Szentendrére.