Sárvár - Ikervár - Ikervár vízmű - Sótony - Sárvár

Az útvonal túlnyomó többsége "palacsintalapos", kivéve a sótonyi emelkedőt. Az emelkedő végén viszont megihat egy pohár sört az, aki nem teljesítménytúrázó, hanem magamfajta kerékpáros felfedező-szemlélődő.

Útközben viszonylag közel kerülhetünk szélerőműhöz, ami sokkal hatalmasabbnak látszik, mintha kocsiban ülve suhannánk el mellette. Az Ikervár melletti erőmű az ország legelső vízi erőműve, vagyis technika történeti érték is. Szerettük volna megnézni a hozzá kapcsolódó múzeumot is, de úgy tűnik a német tulajdonosnak (?) nem elsődleges szempontja a múzeum üzemeltetése. A vízi erőműhöz vezető úton a burkolat több helyen töredezett, de kerékpárral nem okoz gondot. Az alap 30 fokos időben kissé kimelegedtünk a "sótonyi rettenes" megmászása közben (a keményebbeknek nyilván meg sen kottyan :) ), de kipihentük a fáradalmakat a helyi vendéglátóipari üzemegységben. A főtér nagyon szép és rendezett. Sárvárig aztán már "sima ügy".