Pálháza-Aranyásók útja betekintés-Hollóháza-Pálháza kör

Pálháza központjából indulunk, aszfaltos úton, Bózsván keresztül Mátyás-király-kútja után jobbra kanyarodva aszfaltos úton haladunk tovább. Lehetőség van megtekinteni némi kis kitérőkkel az Aranyásók útja tanösvény néhány állomását. A Teréz táró, Csengő bánya, Lipót akna elérhető közelségű.  Zemplénben a legjelentősebb nemesfém előfordulás Telkibánya környékén van, az itt található arany és ezüst bányászata valószínűleg már a XIII.sz.-ban elindult, a község első írásos említése 1270-ből származik, 1341-ben pedig már királyi bányatelepként említik. Első virágkorát az Anjou királyok idején élte, ekkor már bányavárosi kiváltságokkal rendelkezett, majd további felvirágzásai voltak a XVI.sz. elején, amikor Thurzó János családjának tulajdonába került, majd hosszú szünet után a XVIII.sz. második felétől Mária Terézia alatt. A falu környékén igen nagy számban találjuk a középkori bányászat emlékeit. Az aranybányászat központja a Gyepü-hegy, Kánya-hegy környékén van a Fehér-hegyig, elsősorban ezen a területen találjuk a számtalan horpát, a későbbi tárókat, melyek nagyrésze ma már alig látható, de van közöttük járható is, például a a Teréz táró. Útunk során kitérhetünk a Kánya-hegyi kőfolyáshoz és a Lokátor állomáshoz is. Kicsit nehezebb terepviszonyok között tovább haladhatunk Hollóházára, ahol a Porcelán kálváriát, (helyi önkormányzattal előzetes egyeztetés után) a Porcelán oltárt, a Kéktúra 0. km kövét, és a Hollóházi Porcelángyár Múzeumot nézhetjük meg. Következő cél Füzérkomlós, ahol megtekinthető egy újabb kis kitérővel a Hegyközi kisvasút emlékhelye, innen tovább haladva Pálházára egy emelkedő vár ránk, csodálatos panormával a Füzéri várra, majd szinte végig gurulva Filkeházán keresztül érkezhetünk vissza a kiindulási ponthoz.