Józsa - Székelyhíd (RO)

Határokon is át! - 2014 Augusztus 02

 

Reggel 7 órakor elindultam szép hazámból. Nem örökre, még nem. Csak a legközelebbi szomszédba, Romániába, Székelyhídra.

 

Szóval vasárnap reggel 7 óra után indulás. Az egyszer már megtett úton Józsa – Debrecen – Létavértes – Magyar/Román határig.  De most tovább mentem. A határátlépés rövidebb ideig tartott, mint amennyi időt Debrecenben a közlekedési lámpáknál álltam. Csak személyi igazolvány kell magyar állampolgároknak az átlépéshez.

 

Az út jó, az idő kellemes. A határtól kb 10 km-re van székelyhíd. Lassan, kényelmes tempóban megérkeztem. Körbehajtottam a kisváros belső részeit. Nézelődtem, majd a központi téren leültem egy padra és megettem a magammal hozott, energiapótlásnak szánt néhány, nem hamuban sült pogácsát, hanem a feleségem által előző nap sütött süteményt. Majd néhány korty víz, kb negyedórás pihenő és utána indulás vissza. De aztán megszállt a kisördög. Ha már idáig eljöttem, akkor … nem, nem úgy mint Forest Gump, hogy mehetnék még tovább is. Nem. Engem sokkal sekélyesebb önös érdekek motiváltak. Miért ne vennék már egy román sört. Milyen jó lesz hazaérkezve meginni. Benéztem két boltba, míg az egyikben elfogadták a forintot is. Sajnos nem készültem vásárlásra, ezért nem váltottam lejt. No de azért sikerült. Irány haza.

 

Viszonylag hamar elértem a határt. Létavértesnél egy újabb hirtelen ötlet miatt dobtam egy balost és Hosszúpályi felé kanyarodtam., és hazamentem.

 

Jó kis nap volt, jó kis túra. Gondolom még máskor is meghajtható ez az út.

 

Ezek az alsóbb rendű utak nem olyan forgalmasak, de sajnos itt is szembe kapott egy az ‘ócska, tragacs, régi BMW-jétől elájult nagymenő’, persze hogy akkor kezdi előzni a kocsit, mikor szemből oda ér hozzám. Hát így azért hármunknak már nem volt olyan széles az út. Majdnem a kezemben maradt a tükre. Na, sajnos még hajtanak ilyen hü..e sofőrök is kocsit az úton. Remélem mikor kitöri a nyakát másban nem okoz kárt.

 

Hajtási idő: 4 óra 55 perc  Futás teljesítmény: 119,5 km