Kecskemétről bringatúrára indulva a legkézenfekvőbb célpont Lakitelek-Tőserdő lehet, ugyanakkor oda biztonságosan eljutni talán már nem olyan kézenfekvő mindenkinek. Pedig ettől az évtől kezdve már két lehetőség is rendelkezésre áll, igaz, mindkettőnek megvan a maga szépséghibája.<br />
<br />
1. A városból kijutni, jó irányba indulni önmagában még nem bonyolult feladat, hiszen autóval is a 44-esen közelíthetjük meg ezt a kedvelt üdülőkörzetet. Persze a főútra felmenni nem tanácsos, így a repülőtér főbejáratával szemben egy kis bekötőútra fordulunk, ami a városi szeméttelep, illetve Kisfái felé vezet minket, előbbit szerencsére nem érintjük, elmegyünk mellette. A szépséghiba mintegy 2 kilométer után következik, ugyanis végetér az aszfalt, és földúton kell továbbhaladnunk, végig a vasút mellett, ami főleg a nagy nyári szárazságok idején homoktengeresedik, főleg az elején, illetve a végén a nagyjából 7 kilométeres szakasznak. Tapasztalataink szerint annyira azért nem kell megijedni tőle, a még éppen járható utak közé tartozik, vannak ennél sokkal reménytelenebb vidékek is városunk környékén. A felénél, Nyárlőrinc-szőlők vasúti megállóhelynél átmegyünk a sínek túloldalára, baloldalt erdő, jobboldalt pedig a vasút szegélyezi majd utunkat. Egy idő után megérkezünk a vasútállomásra, a háta mögött már aszfalton gurulunk, és az autók zaját meghallva könnyen kitalálunk a 44-eshez, ahonnan Nyárlőrinc önkormányzatának jóvoltából egészen Lakitelek-Kapásfaluig újonnan épített kerékpárúton tekerhetünk, ideális körülmények között. Kapásfalunál persze bemegyünk a kisforgalmú bekötőútra, ahol ha másfél kilométer után egy kereszteződéshez érve balra nézünk, máris megláthatjuk a Lakitelek táblát.<br />
<br />
2. Ugyanúgy kezdjük természetesen, mint az első változatnál, de a repülőtérnél nem fordulunk Kisfái irányába, hanem megyünk tovább a 44-es mentén pár éve Kecskemét által épített kerékpárúton. Ez a szentkirályi elágazásig lett megépítve, itt óvatosan át kell kelnünk a főúton, és folytatni tovább a tekerést a szentkirályi (Tiszakécske, Szolnok) alacsonyabbrendű országúton. Nagyjából 8 kilométer vár ránk ezen az útszakaszon, majd közúti tábla is jelzi számunkra, jobboldali leágazással egy átkötőútra térve egészen Lakitelekig mehetünk, elhaladva a Lakiteleki Népfőiskola mellett is. Ennek az útnak a végén egy újabb áthajózással keresztezzük megint a 44-es főutat, és máris Lakiteleken belül találjuk magunkat, ahol persze még kacskaringózni kell egy keveset a révbe, Tőserdőbe éréshez.<br />
Ennek az útvonalnak szépséghibájaként a szentkirályi út néhány kilométerét kell felrónunk, ugyanis pár éve ez még kisforgalmú, barátságos, kifejezetten kirándulóútvonalnak számított, viszont az útdíjfizetési kötelezettségbe belekerült tiszaugi híd elkerülésére a kamionosok nagy része inkább Szolnoknak tart, ezért számolnunk kell a jelenlétükkel. Néhány év alatt ez az út állagának nagyfokú romlásához is elvezetett, az első felét azóta már fel is kellett újítani, a Szentkirály felé eső részét viszont méteres kátyúk szegélyezik, és ugyanez a kétarcúság jellemzi a Szentkirály-Tiszakécske szakaszt is. De bátran bele lehet vágni ebbe a változatba is, hétvégén, pláne ha a kamionstop idején járunk arra bőségesen megkerékpározható útvonalról beszélhetünk.<br />
<br />
Mindkét változat nagyjából 30 kilométert kóstál Kecskemét főteréről indulva, szinte nincs is külünbség kötük ilyen tekintetben. Az oda-vissza hatvan kilométeres össztávolságához nem szükséges komolyabb eddzettség, bárki számára nyugodtan ajánlható.
